"Ne jöjj el sírva síromig,

nem fekszem itt,

nem alszom itt.

Ezer fúvó szélben lakom,

Gyémánt vagyok fénylő havon.

Érő kalászon nyári napfény,

Szelíd esőcske őszi estén.

Síromnál sírva meg ne állj;

nem vagyok ott, nincs is halál".

Mindig velünk vagy, Drága Barátom!